2014. március 16., vasárnap

Indiános filmek, indián filmek

Indián filmek, indiános filmek
 Indián filmek, indiános filmek



  Indiános filmek... Hogy őszinte legyek, ez a cikk eredetileg nem volt tervbe véve, de miután meglepve tapasztaltam, hogy sokan keresnek a Google-ban ezekre a filmekre, úgy éreztem érdemes a témával foglalkozni. Gyermekkoromban én is szerettem az „indiánosfilmeket”, jónéhány megvan most is. Természetesen nem térek ki az indián filmek teljes történelmére – hiszen az jókora falat lenne – de ha már itt vagyunk, tegyünk egy kis bepillantást ezekbe a közkedvelt filmekbe.

 Az indián filmek egy része a western műfaja felé hajlik, míg másik részük a kalandfilmekhez, és többségükben keveredik a kettő. Ha már indiános filmekről van szó, engem gyermekkoromban leginkább James Fenimore Cooper történetei érdekeltek, na meg a Winnetou filmek, amelyeket a 60-as években készítettek a nyugatnémetek.






Indiánfilmek – James Fenimore Cooper történetei



  James Fenimore Cooper ötrészes sorozata, amelyekben Natty Bampo és barátja, Csingacsguk sorozatát dolgozza fel, sok nemzedék kedvenc regénysorozata volt és nálunk meg is jelent Nagy Indiánkönyv címmel, egyben. Ezek azóta is kedvenceim és ha milliomodszorra olvasnám őket, akkor is élvezném, de a filmekben jócskán eltértek a regények történetétől.
  A sorozat első kötete, a Vadölő több feldolgozást élt meg. Ha nem számítjuk az első kettő némafilmes verziót, később 3-szor készült belőle film és a Bőrharisnya sorozat egyik tv filmje, plusz van egy 1990-es szovjet változat is. Sajnos az minden feldolgozásban közös, hogy valamiben eltértek a könyv történetétől. Az általam legjobban kedvelt Vadölő film 1957-ben, az általam már életrajzilag bemutatott Lex Barker főszereplésével készült. Ez az amerikai verzió nem rossz, a természeti helyszínt tekinve sem és a karakterek is jók, bár az eredeti történetet egy kicsit megcsavarták. Az 1967-es NDK feldolgozás a környezeti helyszínt tekintve nagyon jó, olyan, ahogyan a könyvben van megírva. De Cooper történetét csúnyán megváltoztatták, a végén az delavárok és az irokézek egyetértenek, és ez teljesen ellentmond a könyvnek.  

 
Vadölő 1957




  Az utolsó mohikán szintén több feldolgozást élt meg. Néhány sorozat és némafilm mellett, először 1936-ban készült egy fekete-fehér változat. Majd 1947-ben Last of the Redmen (néhol Last of the Redskins) címmel egy másik amerikai feldolgozás. Ezt követte egy 1963-as verzió, majd 1965-ben egy olasz-spanyol feldolgozás Fall of the mohicans címmel. 1977-ben készült egy tv-változat is, amelyet a magyar tévében is többször bemutattak. Majd következett 1992, amikor bemutatták az addigi legsikeresebb Az utolsó mohikán című filmet, amely a kedvencem és azóta is nagyon sokan szeretik. Ebben a filmben is durván megváltoztatták a regénybeli történetet, Sólyomszemnek nem barátjaként, hanem nevelőapjaként tűnik fel Csingacsguk valamint Cora és közte erős kötelék fűződik.  Ezt a filmet hihetetlenül élethűen (és olykor véresen) játszották el, aki látta, nem felejti. A történet, a helyszínek, a látvány, a cselekményvezetés és a zene is rabul ejti az embert, nem véletlenül kapott számos filmes jelölést.
  A Nyomkereső című filmet 1996-ban készítették el, és legnagyobb bosszúságomra itt is a főszereplő apjaként szerepeltették Csingacsgukot, holott a barátja volt. Amellett, hogy többé-kevésbé a könyv szerint halad a film, idővel összevissza keverték a történetet a regényhez képest. Persze ez csak tv-film, de az irokéz indiánokat alakító színészek annyira fehér bőrűek voltak, mint akik életükben nem léptek ki egy város falai közül, és ez kissé hiteltelenné tette számomra az egészet.
 1969-ben a németek (francia segédlettel) egy négyrészes egész estés filmekben elkészítették a Bőrharisnya sorozatot. A Vadölő, Az utolsó mohikán, a Nyomkereső és A préri című regényeket dolgozták fel.



Winnetou filmek



  Gyermekként – a csodálatos helyszínek láttán - meg sem fordult a fejemben, hogy a Winnetou filmeket nem az amerikai Sziklás-hegységben forgatták. Pedig így van, ezeket az egykori Jugoszláviában, főleg a mai Horvátország részén, a  Zrmanja és a Krka folyó, vagy a Plitvicei tavak mentén készítették. Például az első film 1962-ben, amely meghozta a sikert – Az Ezüst-tó kincse – ezüst tava a Kaluđerovac tó volt.
  Miután a Winnetou filmek alapjául szolgáló történetek kiagyalója a német Karl May volt, nem meglepő, hogy a nyugatnémetek kezdték el a filmeket készíteni jugoszláv segítséggel, időnkénti francia, vagy éppen olasz társulással is. A főszerepre a francia Pierre Brice –t választották ki, barátját, Old Shatterhand –et pedig az amerikai Lex Barker játszotta. A már említett első film után, három egymást követő évben elkészítették a Winnetou trilógiát.

 =
Winnetou

  Ebben a felosztásban 7 Winnetou film készült, de mellette 4 másikat is forgattak, amelyekben Shatterhand nem szerepelt. Utóbbiak közül még az Old Surehand (Flaming Frontier, 1965) tetszett a leginkább, amelyet magyarul nagyon torzan Winnetou bosszújának fordítottak, holott a film teljesen másról szól. Mellesleg ebben a filmben és még két másik Winnetou filmben is felbukkan, az akkor még igencsak fiatal Terence Hill. A trilógiában a 3. befejező rész volt a legjobb, magát a Winnetou filmek sorát pedig méltóan zárta 1968-ban a Winnetou és Old Shatterhand a holtak völgyében című alkotás.
 Pierre Brice később, 1980-ban egy hétrészes, majd 1989-ben egy kétrészes tv-minisorozatban alakította Winnetou-t. Emellett még a keletnémetek is foglalkoztak az indián hőssel, ezekben a jugoszláv Gojko Mitić alakította a főszerepet, aki már a Winnetou 1.-ben is felbukkant.

2016-ban ismét csináltak egy három részes Winnetou feldolgozást a németek, amely számomra egy borzalom volt. Az még csak hagyján, hogy nyomába sem ért a régieknek, de az eredeti Karl May regényektől is teljesen eltér. Így érthetetlen, mi volt a céljuk vele. Az Old Shatterhand –et játszó színész, és maga a filmbeli szerepe is annyira szánalmas, hogy az már fájt.



Egyéb indiános filmek



   Csak azokról a filmekről ejtek néhány szót, amelyeket láttam. Azt hiszem történelmi időrendben az 1954-es Az apacs (Apache, Az apacs harcos) című, Burt Lancester főszereplésével készült filmet láttam először. 1990-ben érkezett Kevin Kostner és A farkasokkal táncoló, amely tarolt az Oscar díkiosztáson. Ez a több mint 3 órás film nem annyira a cselekményekkel, mint magával a történettel, annak hiteles bemutatásával hívta fel magára a figyelmet.
  2005-ben jött Az új világ című film, amely az amerikára érkező első telepesek és az indiánok történetét mutatja be. Ebben a filmben tűnik fel a híres Pocahontas indiánlány. A film eléggé különbözik más indián filmektől, a cselekményekre összpontosító, szórakoztató filmekhez képest vontatott, inkább a valóságra összpontosít és a lélekre próbál hatni.



Indián filmek – Közép és Dél-Amerika



  Bár az indián filmek többsége az észak-amerikai indiánokról szól, azért készültek Közép és Dél-Amerikában játszódó filmek is. A németek – néhány más ország segédletével – 1965-66-ban elkészítették Az inkák kincsé-t, amely már abból az időszakból származik, amikor a gyarmatosítók elárasztották a birodalmukat.
 1965-ben olasz-francia-NDK koprodukcióban és Lex Barker főszereplésével leforgatták Az aztékok kincse és A Napisten piramisa című filmeket. Ezek Mexikóban játszódnak, sok szereplőt mozgatnak, látványosak és kiváló a filmzene.


 

A napisten piramisa 1965



  Az 1985-ös Smaragderdő –ben egy kisfiút rabolnak el az Amazonas menti indiánok, aki közöttük nő fel.
 A Mel Gibson által elkészített 2006-os Apocalypto filmet megkülönbözteti szokatlan nyersessége és brutalitása, mindenesetre sikerült felhívnia a figyelmet. A történet a maja civilizáció spanyol megszállás előtti közvetlen idejében játszódik.
  A sort a végtelenségig folytathatnánk, de remélhetőleg ez a kis bepillantás is csemege volt az indián filmek kedvelői számára.

Ajánlott cikk: 80-as évek legjobb kalandfilmjei

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!





A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése